Ugrás a fő tartalomra

Küldetés

Be kellett feküdnöm a kórházba, és gondolatban már előre kértem Istent, adjon nekem feladatot odabent. Négyágyas szobába kerültem, a vizit során azonban felajánlottak egy egyágyasat, amit rögtön el is fogadtam. „De ha megint egyedül leszek, mint a múltkor, milyen feladatom is lesz?” – futott át az agyamon a kérdés. Érdekes módon, ahogy az ajánlat jött, el is ment, maradtam a helyemen. A nővérek elfeledkeztek rólam. A körülmények elég rosszak voltak. A közös WC és a fürdőszoba a folyosóról nyílt, és nem a leghigiénikusabb állapotok uralkodtak; a szomszéd szobában fertőző beteget kezeltek. Kísértett két napig a gondolat, mégis kérjem a külön szobát. Mivel a bizonytalanság érzése ott motoszkált bennem, végül mégsem tettem.

A harmadik napon új betegtárs érkezett a szobába. Amálkának nagy fájdalmai voltak. Mikor meglátta a Bibliámat, elmondta, ő is berakta, de rögtön ki is tette a táskájából, mert félt, ha meglátják nála, kinevetik. Megkérdeztem, ő is olvassa-e a Szentírást. Elámultam a válaszán. Még soha nem nyitotta ki. „Szívesen odaadom, vagy olvashatjuk együtt is!” – mondtam neki. Azt szerette volna, ha én olvasok fel neki. Sétálni mentem és tanácstalanságomban imádkoztam: „Istenem, mutasd meg, mit olvassak először neki! Te tudod, mivel szólíthatod meg a szívét!” Első nap Dániel könyvének 6. fejezetét olvastuk, amikor a prófétát az oroszlánok közé dobják. Második estére már négyen voltunk a szobában. Ekkor az Úr a tékozló fiú példázatát mutatta nekem, és folyamatosan imádkoztam, hogy a megfelelő magyarázatot fűzzem hozzá. Hatalmas felelősségnek éreztem Istenről, Isten nevében beszélni idegen embereknek.

Az éjszaka nagyon nehéz volt, hajnalig imádkoztam minden szobatársamért, hiszen Amálka négy hónapja képtelen aludni lábfájása miatt. Reggel, mikor felébredt, elmondta, végre tudott pihenni, és nem volt olyan nagy fájdalma. Áldottam Jézust, aki betegségeinket, fájdalmainkat is magára vette.

Tegnap hazakerültem és számot vetettem magamban – bár a körülményeim nem voltak tökéletesek, enyém lett az élet legnagyobb és legszebb tapasztalata: Isten szolgája lehettem. Azt is hiszem, a felolvasott igék Isten hívó szavaként hangzottak el ott a betegágyaknál: „Mert amint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.” (Ésa 55:10-11)
 

2018

KAM


Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyógyulás ösvénye: Hit és imaharcos tapasztalataim

2024. januárjában lejárt a jogosítványom, ezért elmentem megújítani a rendőrségre. Ott derült ki, hogy a körzeti orvostól kell igazolást bemutatni, hogy a szemorvosi vizsgálat eredménye megfelelő. Mivel 11 éve nem voltam az orvosnál, így a szemészeten túl elrendelt egy vérvételt és egy EKG kivizsgálást is. A vérkép nagyon szép, olyan, mint a fiataloké, mondta az orvos, de a máj értékek nem jó k. N em fogadtam el gyógyszert rá , i nkább hitet gyakorolok ezen a területen is , de mellette kihasználom az Isten adta gyógynövényt, a máriatövist por formájában 3 h ónapig. A vérnyomásom nagy meglepetésemre 150/95 , ugyanis mindig inkább alacsony volt, mint magas. A z EKG leleten   ez szerepelt:   krónikus szív isch a émia . Ez egy koszorúeret érintő szívbetegség , érszűkület , érelmeszesedés . Az orvos megkérdezte, hogy elmegyek-e terheléses bicikli kivizsgálásra és írhat-e fel gyógyszert . Mondtam, hogy nem, de megígértette velem, hogy azonnal jelentkezzek, ha panaszom lenne , mert ko
Megjegyzés küldése
További információk

Gyógyulás a lidércnyomásból és az alvás közbeni fulladásból

    2017 nyarán július közepe után rémálmaim lettek. Először hetente néhányszor, majd mindennap, végül pedig éjszakánként többször. Az álmokban rettegtem, nem kaptam levegőt, összeestem, majd felébredtem arra, hogy tényleg nem kapok levegőt. Azt nem tudom pontosan, mennyi időre állt le ilyen helyzetekben a légzésem, de minden alkalommal halálfélelmem volt. Erre testem úgy reagált, mintha életveszélyben lennék, ami állandó stresszt okozott és megviselte az idegrendszeremet. Gyakorlatilag amikor becsuktam a szemem, rögtön indult a horrorfilm. A fulladások megerőltették a szívemet, és emiatt nem tudtam komolyabban edzeni. Korábban több kilométert futottam, de most már pár méter futás után is rosszul voltam. Előfordult, hogy munka közben csak úgy „magától” nagyokat dobbant a szívem. A betegség eléggé lekorlátozta az életemet. Csak ígéret volt számomra, hogy egykor majd megújul az erőm és majd én is képes leszek futni (Ézsaiás 40:31). A kollégáim csak annyit láttak, hogy folyamatosan fáradt
Megjegyzés küldése
További információk

Keressétek először Isten országát!

Egyik szombaton a következő igéről beszélgettünk a gyerekekkel: „Keressétek először az Isten országát és annak igazságát, és a többi megadatik nektek.” (Máté 6:33) Elmondtam nekik, hogy a világban pontosan ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, hogy ti. mindenki a többit keresi, a „többire hajt”, és még a keresztények is csak minimális erőt, energiát fektetnek az Istennel való kapcsolat szorosabbá tételébe, pedig Ő Krisztussal együtt minden egyebet megad nekünk. Éppen énekeltünk, amikor észrevettem, hogy mind a négyen elkezdtek kitekintgetni az ablakon, aztán rájöttem, mi az oka: a falu lakossága a mellettünk lévő szántóföldre gyűlt. Ugyanis befejeződött a kukorica gépekkel történő betakarítása, és az ott hagyott termés fölszedésére zsákokkal fölszerelkezve jöttek csapatostul az emberek. Gyerekeink összenéztek: Megyünk mi is? Meglehetősen drága az aszályos nyár miatt a termény, igen sokba kerül annak a pár baromfinak az etetése, amelyek a tojást biztosítják a család számára. Nem szóltam sem
Megjegyzés küldése
További információk