Munkakeresés szempontjából mindössze abban kaptam iránymutatást, hogy külföldi munkát keressek, ahol robotikával tudok foglalkozni. A kurzusok befejezése után, a vezetés alapján elkezdtem teljes munkaidőben állást keresni.
Lelkesen küldözgettem az önéletrajzomat. Az esetek 80%-ában semmiféle visszajelzést nem kaptam, a válaszadó cégek legtöbbje annyi írt, hogy más profilú szakembert keres.
Több hét után végre szóba állt velem egy HR-es, de kiderült, az a probléma, hogy C nyelvben volt ugyan két év munkaviszonyom, ők azonban C++ programozót kerestek. Mivel a nyelv nem ugyanaz, így szoftverfejlesztői tapasztalatomat egyáltalán nem vették figyelembe. Az, hogy a kurzusok folyamán megvalósítottam pár gyakorlati projektet, nem volt számukra releváns, mivel egyedül a munkában töltött évek érdekelték őket.
Több HR-es megkeresett Linkedin-en, azzal a szöveggel, hogy tetszik nekik a profilom. Az online hívások végén pedig sokan azt mondták, hogy majd jelentkeznek, ha lesz valami nekem való munka.
További hetek múltával végre egy helyen sikerült továbbjutnom a második körbe. Következő lépésként két online programozási tesztet kaptam. A felmérők kitöltése után felhívott az illetékes, hogy gratuláljon az eredményeimhez, majd megbeszéltük a harmadik kör időpontját. A harmadik kör után szintén annyit mondtak, hogy majd jelentkeznek, ez azonban már nem történt meg.
Egy másik helyen azt mondták, pontosan ilyen profilú szakembert keresnek, és több pozíció is nyitva áll előttem. Itt a második kör után maradtunk annyiban, hogy majd jelentkeznek.
Egy csomó sikertelenség után felmerült bennem a gondolat, hogy félreértelmezhettem Isten vezetését, vagyis a külföldi munka nem szerepelt a tervében. Így szerbiai és magyarországi állásokat is megpályáztam.
Jelentkeztem egy önvezető autókkal foglalkozó újvidéki céghez, ahova be is hívtak. Itt két óra alatt egy mérnök komolyan kikérdezett, és rámutatott a hiányosságaimra.
- Most körülbelül két órát beszéltünk a C++ programozásról. Az érdekli-e önöket, hogy foglalkoztam mesterséges intelligenciával és szenzorfúzióval? - kérdeztem az interjú végén.
- Nem. Ebben a pozícióban erre nincs szükség - felelt a mérnök.
A válaszán meglepődtem. Ezt azt jelentette, hogy ezen a helyen gyakorlatilag egy programozó „szolgát” kerestek, aki csakis a programozáshoz ért, de ahhoz nagyon. Ez számomra két dolgot jelentett. Először, hogy itt nem ért semmit az előző 6,5 év egyetemi tanulásom és a 2 év munkaévem, másodszor, hogy az Istentől kapott talentumomat itt nem tudnám kamatoztatni. Az újvidéki cégtől pár héten belül jelezték is, hogy nem vettek fel.
Ezzel párhuzamosan egy kedves barátom beajánlott egy önvezető robotokkal foglalkozó magyarországi céghez. A csoportvezetővel zajlott a szakmai interjú, és annyit mondott, hogy nem gond, ha nincs C++ nyelvben munkatapasztalatom, a lényeg, hogy kitartó legyek. Továbbá, hogy a szakmai részt megbeszéltük, következő lépésként majd a főnöke megkeres engem, hogy megbeszéljük az anyagi vonatkozásokat. A munka fő hátránya szerinte a komáromi elhelyezkedés volt, viszont ez nekem inkább előnynek számított, mint hátránynak. Elmúlt egy hét, és rákérdeztem a fejleményekre. Annyit mondtak, hogy most el vannak havazva, de biztosan keresni fognak. Egy hónap elteltével sem volt semmi előrelépés, így ezt is visszautasításnak vettem.
Több ismerősöm rákérdezett, van-e előrelépés a munkakeresésem során. Annyit mondtam, nem tudom, mivel ha voltak is sikereim, később kiderült, hogy ezek a lépések zsákutcába vezethettek. “Ha félúton feladom, nem látom meg az Isten dicsőségét. Pál és Silás is Isten akaratát cselekedték, mégsem ment nekik minden zökkenőmentesen.” - jött a gondolat. Majd arra jutottam, hogy ha nem is tudom, mit hoz a jövő, tovább kell mennem.
„Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsidók 10:36)
Tanulságok számomra a történetből:
1. Azért fontos Istenre támaszkodnom önmagam helyett, mert amikor a képességeim csődöt mondanak, Isten továbbra is meg tud tartani.
2. Ha félúton feladom, nem látom meg az Isten dicsőségét. Pál és Silás is Isten akaratát cselekedték, mégsem ment nekik minden zökkenőmentesen.
Palics, 2019 szeptembere
Bessenyei Szilárd