Egyik reggel Jézus kenyérszaporító csodájának olvasása közben megpróbáltam lelki értelemben lefordítani a történetet. A kenyér Isten Igéje, a halak az emberekkel szerzett tapasztalatok. Ha mindkettő Jézus kezébe kerül, akkor mindenki jóllakik. Ha lelkileg éhesek lesznek az emberek, és az igéket (kenyér), valamint az Istentől nyert, emberekkel szerzett tapasztalatokat (halak) Krisztus kezébe teszem, akkor mindenki „jól fog lakni”. Indítatást éreztem, hogy birtokba vegyem ezt az igét (Luk 8:15 Csia-fordítás), ami azt jelentette, hogy legközelebb, ha sor kerül valamilyen igei szolgálatra, akkor jelentkezni fogok. Tudom, nem a legpontosabb azonosítás, viszont abban a helyzetben számomra fontos kijelentést tartalmazott.
Pár hét múlva, egyik szombati alkalommal nem jött a testvér, aki prédikált volna délelőtt, és azon gondolkodtak, ki helyettesítse. Szombat délelőtti „nagy” prédikációval még nem szolgáltam, de mivel múltkor ez az Ige szólt hozzám, ezért jelentkeztem. Az istentisztelet első felében összeírtam egy rövid vázlatot pár ige alapján, melyeket Isten a közelmúltban jobban megvilágított számomra. Az alkalomra jött két új látogató, akikkel azon a délelőtt ismerkedtünk meg.
Az igeszolgálat a kegyelem, a kárhoztatás és a törvény kapcsolatáról szólt Róma 8:1-3, Róma 6:14 és Gal 3:24 alapján. Krisztus kezébe helyeztem a Tőle kapott igéket, és bíztam benne, hogy a többieknek elegendő lesz. Az alkalom után odajött hozzám az egyik új testvér és elmondta, hogy tegnap este éppen a Galatákhoz írt levelet olvasta. Arról gondolkodott amit a délelőtti tanításban hallott. A fő kérdése magában az volt, hogy mit jelenthet az, hogy a törvény Krisztushoz vezet.
Isten felhasznált, mint cserépedényt, hogy szent neve megdicsőüljön.
Pár hét múlva, egyik szombati alkalommal nem jött a testvér, aki prédikált volna délelőtt, és azon gondolkodtak, ki helyettesítse. Szombat délelőtti „nagy” prédikációval még nem szolgáltam, de mivel múltkor ez az Ige szólt hozzám, ezért jelentkeztem. Az istentisztelet első felében összeírtam egy rövid vázlatot pár ige alapján, melyeket Isten a közelmúltban jobban megvilágított számomra. Az alkalomra jött két új látogató, akikkel azon a délelőtt ismerkedtünk meg.
Az igeszolgálat a kegyelem, a kárhoztatás és a törvény kapcsolatáról szólt Róma 8:1-3, Róma 6:14 és Gal 3:24 alapján. Krisztus kezébe helyeztem a Tőle kapott igéket, és bíztam benne, hogy a többieknek elegendő lesz. Az alkalom után odajött hozzám az egyik új testvér és elmondta, hogy tegnap este éppen a Galatákhoz írt levelet olvasta. Arról gondolkodott amit a délelőtti tanításban hallott. A fő kérdése magában az volt, hogy mit jelenthet az, hogy a törvény Krisztushoz vezet.
Isten felhasznált, mint cserépedényt, hogy szent neve megdicsőüljön.
Palics, 2017
Bessenyei Szilárd
Megjegyzések
Megjegyzés küldése