37 Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne,
38 hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?"
39 Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta:
40 "Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket." János 12:37-40
Azon a hétvégén igen sűrű volt a programom. Szombat délelőtt 10 órára mentem gyülekezetbe, ahol az összejövetel 18:30-ig tartott. Miután hazaértem, pihentem pár percet, majd 19:00-tól kezdődött egy internetes bibliaóra. A tanulmányozás körülbelül 23 óráig tartott. Vasárnap reggel egy házaspárral 10 órakor találkoztunk egy gyülekezetben, majd ezt követően egészen 15:30-ig beszélgettünk Isten Igéjéről. Ezután pihentem körülbelül 20 percet, majd elindultam egy másik közösségbe. Itt körülbelül további másfél órát töltöttem. A nap végére azt éreztem, hogy a fejem teljesen tele van. Képletesen szólva a sok habzsolás után annyira tele volt a gyomrom, hogy ebben az állapotban nehezen ment a mozgás, és csak böfögni tudtam. A két teljes napból összesen csak pár gondolatmorzsa maradt meg bennem.
„Vigyázz, ne légy lelkileg elhízott!” - jött egy gondolat. Úgy igazán nem tudtam mit kezdeni ezzel a kijelentéssel, ezért csak elraktároztam a memóriámban. Következő szombaton, amikor újból tanulmányoztam János evangéliumának 12. fejezetét, észrevettem, hogy Pál apostol is beszél ugyanarról az ézsaiási próféciáról, csak kicsit más szavakkal:
25 Minthogy meghasonlottak egymás között, elváltak Páltól, miután [Pál] csak egy szót mondott: „Helyesen szólott a Szent Szellem Ézsaiás prófétán keresztül atyáitokhoz,
26 amikor ezt mondta: Eredj népemhez, és mondd [neki]: Jól odahallgattok majd, mégsem látjátok be, jól megnézitek, mégsem fogtok látni,
26 amikor ezt mondta: Eredj népemhez, és mondd [neki]: Jól odahallgattok majd, mégsem látjátok be, jól megnézitek, mégsem fogtok látni,
27 mert háj nőtte be e nép szívét, úgyhogy fülük nehezen hallóvá lett, szemüket álom csukta be, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel belátásra ne jussanak, meg ne térjenek, s én meg ne gyógyítsam őket. Apcsel 28:26-27 Csia ford.
Akkor értettem meg, hogy ez a prófécia lelkileg elhízott emberekről beszél. Végiggondoltam, mitől hízhat el az ember. Több okból is, de a legáltalánosabb eset, ha többet eszik, mint amennyit mozog. A pusztai megkísértés során Jézus úgy beszél Isten beszédéről, mint kenyérről. Lelki területen az elhízás elsődlegesen akkor léphet fel, ha az ember Isten Igéjét csak intellektuálisan tanulmányozza. Táplálkozik belőle, kap kijelentést, viszont azt nem alkalmazza a gyakorlatban. Másodlagosan pedig, ha az ember habzsolja az Igét. Vagyis ha egész nap olvas vagy tanításokat hallgat, és ha személyes üzenetet is kap, de nem gondolkodik el rajta mélyebben, és nem tudja a szívébe zárni. Ezen állapot tünetei: nem „éhezzük” vagy nem tudjuk megszívlelni Isten Igéjét és beszédét (személyes kijelentések), nincs rá igényünk, vagy nehezünkre esik a mozgás (hitünk gyakorlati megélése).
Tanulságok számomra a történetből:
1. Ne habzsoljam az Igét, de emésszem meg, dolgozzam fel, amit megettem. Esetemben nem az az előnyös, ha egész nap gyülekezeteket látogatok, hanem ha a bevett Igéről elcsendesedve elmélkedem. Ezt főleg akkor teszem, amikor Krisztussal egyedül vagyok.
2. Emésztés után a fittség érdekében nélkülözhetetlen, hogy naponta le is mozogjam. Pál apostol futáshoz hasonlítja a keresztény életet Apcsel 20:24-ben.
Akkor értettem meg, hogy ez a prófécia lelkileg elhízott emberekről beszél. Végiggondoltam, mitől hízhat el az ember. Több okból is, de a legáltalánosabb eset, ha többet eszik, mint amennyit mozog. A pusztai megkísértés során Jézus úgy beszél Isten beszédéről, mint kenyérről. Lelki területen az elhízás elsődlegesen akkor léphet fel, ha az ember Isten Igéjét csak intellektuálisan tanulmányozza. Táplálkozik belőle, kap kijelentést, viszont azt nem alkalmazza a gyakorlatban. Másodlagosan pedig, ha az ember habzsolja az Igét. Vagyis ha egész nap olvas vagy tanításokat hallgat, és ha személyes üzenetet is kap, de nem gondolkodik el rajta mélyebben, és nem tudja a szívébe zárni. Ezen állapot tünetei: nem „éhezzük” vagy nem tudjuk megszívlelni Isten Igéjét és beszédét (személyes kijelentések), nincs rá igényünk, vagy nehezünkre esik a mozgás (hitünk gyakorlati megélése).
Tanulságok számomra a történetből:
1. Ne habzsoljam az Igét, de emésszem meg, dolgozzam fel, amit megettem. Esetemben nem az az előnyös, ha egész nap gyülekezeteket látogatok, hanem ha a bevett Igéről elcsendesedve elmélkedem. Ezt főleg akkor teszem, amikor Krisztussal egyedül vagyok.
2. Emésztés után a fittség érdekében nélkülözhetetlen, hogy naponta le is mozogjam. Pál apostol futáshoz hasonlítja a keresztény életet Apcsel 20:24-ben.
Budapest, 2018 májusa
Bessenyei Szilárd