„Ami testtől született test az, és ami Lélektől született Lélek az.” Ján 3:5
Szerintem a keresztény életben különlegesen nagy szerepe van a lelkesedésnek. Nagyon jó, ha őszintén tudunk örvendezni Isten kijelentéseinek és csodáinak. Helye van, hogy ugrándozzon a sánta, mint egy szarvas, és ujjongjon a néma. (Ésa 35:6)
Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy nem minden lelkesedés Isten szerint való, attól még, hogy Istennel kapcsolatos. Ezt a válfaját „testi lelkesedésnek”, vagyis rajongásnak hívom. A Bibliában több helyen is példát látunk erre, amikor rajongásból az emberek Isten akarata nélkül cselekedtek. Egyik alkalom, amikor Péter állította, hogy nem fogja megtagadni Mesterét, vagy amikor levágta a szolga fülét. Egy másik alkalom, amikor a nép királlyá akarta tenni Jézust. A rajongás átcsaphat vakbuzgóságba is. Ilyenkor nem kérdezzük meg az Urat, hogy mi van az Ő szívében, vagy mit gondol a dologról, hanem önmagunktól nekilátunk annak, amit mi jónak látunk. Ez a lelkesedés sokszor vallási köntösbe bújik, és nem veszi figyelembe a másik ember szükségleteit.
Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy nem minden lelkesedés Isten szerint való, attól még, hogy Istennel kapcsolatos. Ezt a válfaját „testi lelkesedésnek”, vagyis rajongásnak hívom. A Bibliában több helyen is példát látunk erre, amikor rajongásból az emberek Isten akarata nélkül cselekedtek. Egyik alkalom, amikor Péter állította, hogy nem fogja megtagadni Mesterét, vagy amikor levágta a szolga fülét. Egy másik alkalom, amikor a nép királlyá akarta tenni Jézust. A rajongás átcsaphat vakbuzgóságba is. Ilyenkor nem kérdezzük meg az Urat, hogy mi van az Ő szívében, vagy mit gondol a dologról, hanem önmagunktól nekilátunk annak, amit mi jónak látunk. Ez a lelkesedés sokszor vallási köntösbe bújik, és nem veszi figyelembe a másik ember szükségleteit.
Ezt a jelenséget többször is megfigyeltem az életemben. Először kereszténységem kezdetén: a legtöbb beszélgetést a vallásos dolgokra irányítottam, ha igényt tartott rá a másik, ha nem. Több alkalommal is elmondtam ilyenkor az embereknek a “tutit” és azt, hol kell változtatniuk az életükön, ha a Biblia tanítása alapján akarnak cselekedni.
Másodszor annyira fellelkesültem az egyik reggeli bibliatanulmányozás után, hogy amikor a buszon találkoztam egy szomorú ismerősömmel, nem tudtam elcsendesedni és az ő szükségleteire odafigyelni. Ez ellentétben áll az igei kijelentéssel: “Mindegyikünk a felebarátjának kedvezzen, mégpedig annak javára, épülésére.” Róma 15:2
Harmadik terület, amikor egy-egy beszélgetést megelőzően vagy követően elképzelem, hogy beszélgetek az illetővel, és folyamatosan mondom a magamét. Voltak alkalmak, amikor bizonyos tevékenységek közben órákat is képes voltam ezzel eltölteni. Ilyen esetekben előre eldöntöttem, hogy mit kell mondanom az illetőnek. Természetesen, amikor élőben sor került a beszélgetésre, az általam elképzelt dolgok közül szinte semmit se tudtam elmondani, vagy nekem kellett erővel arra irányítanom a beszélgetést.
Negyedszer pedig, amikor hit területén feltesznek nekem kérdéseket, sokszor alig tudom abba hagyni a magyarázást. Beszéd közben a gondolat jutott eszembe, hogy “ebből szaki vagyok, sokat foglalkoztam vele”. Ilyen esetben fontos Jézus példáját követni Aki azt mondta, hogy: “sok mondani valóm van, de el nem hordozhatjátok”.
A másik ember épülését kell keresni, és nem azt, hogy mindent részletesen elmondjak neki. Pál apostol arra kérte az efézusi hívőket, hogy imádkozzanak azért, hogy adassék a szó a szájába (Ef 6:19). Szerintem ilyenkor az embernek inkább el kell csendesednie, megalázni magát (Jak 4:6) és elismerni, hogy Isten az Isten (Zsolt 46:11). Ezután kell kérnie, hogy adjon általunk kijelentést a másik ember számára. Az Ő szava az élő víz, ami felüdíti a hallgatót. Krisztus az, aki a Kősziklán felépíti az egyházat, nem Péter, nem János és nem Szilárd. Akkor építő amit mondunk, ha Krisztus általunk építi az egyházát. Olyan esetekben, amikor ezeket a lépéseket gyakoroltam, Isten az Ő kegyelméből szólt általam, és építette egyházát.
Budapest, 2018.02.23
Bessenyei Szilárd
Budapest, 2018.02.23
Bessenyei Szilárd