Tanulmányaim során a csoporttársaim említették, hogy lehetőség van kitüntetéses, azaz „vörös” diplomát kapni. (Valójában nem vörös, hanem inkább bordó színű a borítója, innen az elnevezés.) Ennek feltétele a négyes átlag, minden lezárt tárgyból elégségesnél jobb érdemjegy, valamint tiszta jeles diplomamunka és záróvizsga. A képzés során a fizika 3. kiemelten nehéz tárgy volt, melyről több legenda keringett a hallgatók között. Egyik barátom azt tanácsolta, vegyem fel angolul, mert úgy könnyebb teljesíteni. Ezt jó ötletnek tartottam, meg amúgy is kellett angolul tanulnom, így hát felvettem. Az első órán kiderült, hogy a korábbi írásbeli vizsgától eltérően, az idei évtől szóban fognak minket vizsgáztatni. A fentebb leírt gondolatmenetemet már az első ZH alkalmával megkérdőjeleztem. Mivel nem értettem minden szót pontosan, némelyik kérdést le se tudtam fordítani, nem hogy megválaszolni. Ennek alapján egyértelmű volt az első felmérő eredménye: egyest kaptam. Az Úr kegyelméből a második ZH-t már sikerült teljesítenem közepesre, majd az elsőt kijavítani elégségesre. Ezután jött a legkomolyabb megpróbáltatás: szóbeli az egész éves anyagból. Az egyik tanártól kaptam egy több száz oldalas könyvet, amely, szerinte, elengedő a felkészülésre. Több napos intenzív felkészülés után a vizsgán két kérdést kaptam, és úgy gondoltam, rendben lesz a dolog. A tanár alaposan belekérdezett, majd kifaggatott az első témakörrel kapcsolatban is. A végén annyit mondott, hogy ez így elégséges.
A végén örültem is, meg nem is. Örültem, hogy megvan a tárgy, de szomorú voltam, hogy füstbe ment a kitüntetéses diplomám. Végiggondoltam, menjek-e javítani. Arra jutottam, inkább hagyom. Mi lesz, ha olyan kérdéseket kapok, amelyekről még ennyit se tudok? Így abban volt békességem, hogy megelégszem a kettes osztályzattal.
Az Úr kegyelméből a vizsgáim sikerültek időre, de úgy döntöttem, még egy szemeszter erejéig diák maradok. Szerettem volna a diplomamunkámmal komolyabban foglalkozni, majd felkészülni a záróvizsgára.
Pár nappal a záróvizsga előtt kiderült, hogy ettől a félévtől a kitüntetéses diploma feltételei megváltoztak: 4,25-ös átlag, jeles záróvizsga és diplomamunka. Isten kegyelméből meg volt az átlagom, majd sikerült a két utolsó feltételt is jelessel teljesítenem, így megkaptam a hőn áhított kitüntetéses diplomát.
Bár nincs nagy fontossága a hétköznapokban, és a munkahelyi interjúkon se volt semmi jelentősége, viszont Isten minden területre kiterjedő gondoskodását látom benne. Amikor ránézek, Gedeon jut eszembe, aki a legkisebb nemzetség legkisebb sarja volt, az Úr mégis nagy győzelmet adott neki. Hozzá hasonlóan én sem tartottam magam képesnek még az egyetem befejezésére sem, de így felettébb diadalmaskodtam az által, Aki engem szeret (Róma 8:37).
A végén örültem is, meg nem is. Örültem, hogy megvan a tárgy, de szomorú voltam, hogy füstbe ment a kitüntetéses diplomám. Végiggondoltam, menjek-e javítani. Arra jutottam, inkább hagyom. Mi lesz, ha olyan kérdéseket kapok, amelyekről még ennyit se tudok? Így abban volt békességem, hogy megelégszem a kettes osztályzattal.
Az Úr kegyelméből a vizsgáim sikerültek időre, de úgy döntöttem, még egy szemeszter erejéig diák maradok. Szerettem volna a diplomamunkámmal komolyabban foglalkozni, majd felkészülni a záróvizsgára.
Pár nappal a záróvizsga előtt kiderült, hogy ettől a félévtől a kitüntetéses diploma feltételei megváltoztak: 4,25-ös átlag, jeles záróvizsga és diplomamunka. Isten kegyelméből meg volt az átlagom, majd sikerült a két utolsó feltételt is jelessel teljesítenem, így megkaptam a hőn áhított kitüntetéses diplomát.
Bár nincs nagy fontossága a hétköznapokban, és a munkahelyi interjúkon se volt semmi jelentősége, viszont Isten minden területre kiterjedő gondoskodását látom benne. Amikor ránézek, Gedeon jut eszembe, aki a legkisebb nemzetség legkisebb sarja volt, az Úr mégis nagy győzelmet adott neki. Hozzá hasonlóan én sem tartottam magam képesnek még az egyetem befejezésére sem, de így felettébb diadalmaskodtam az által, Aki engem szeret (Róma 8:37).
Tanulságok számomra a történetből:
1. Minden nagy vagy kis gondunkat vessük az Úrra, mert Neki gondja van ránk.
2. A rossz döntéseinket is képes az Úr mérsékelni, kegyelmével elegyíteni. Esetemben ez a fizika 3. tárgyból az elégséges osztályzat.
3. Az Úr a legjobb időzítő.
4. „a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; ... Hogy, amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék” (1 Kor 1:27b, 30).
Budapest, 2017.01.18
Bessenyei Szilárd